2008. november 30., vasárnap

Fehércsokis blondie



Ma, advent első vasárnapján készítettem ezt a süteményt. Nagy áttörésnek számít nekem, mert először készítettem külföldi honlapról receptet, természetesen a szükséges változtatásokkal. Meg voltam szorulva: szerettem volna valami fehér csokoládés süteményt csinálni, de semmi olyan magyar nyelvű receptet nem találtam, amit szívesen kipróbáltam volna. Olvastam viszont (Stahl Juditnál) az amerikai brownie egy változatáról, a blondie-ról, ami fehér csokoládéval készül. A végeredmény osztályon felüli. Nemhiába kommentelik a külföldi honlapon a receptet azzal, hogy olyan, mint az étteremben... Rég ettem ilyen finom süteményt!


Fehér csokis blondie

Hozzávalók:
2 csésze teljes kiőrlésű. tönkölyliszt
1 tk sütőpo
1/4 tk szódabikarbóna
1/4 tk só
1 csésze durvára tört dió
2/3 csésze növényi margarin megolvasztva
1 csésze nádcukor
1 ek étkezési keményítő
1 tk vaníliapor
1 csésze reszelt vegán fehér csokoládé (Napfényes cukrászat)

Minden hozzávalót összekevertem, és egy kikent 20x40 centis tepsibe nyomkodtam. (A tészta morzsás állagú) 160 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. Mikor kész lett, nagyon puha volt, nem is lehetett szeletelni, csak pár perc múlva, azonban a kiszedéshez szükség volt vagy 10 percre, addigra jól megkeményedett.

Forrás: www.recipezaar.com

Gondolataim az ünnepről...


Az ember jobb esetben folyamatosan változik, formálódik. Én magamat jobb esetnek tartom. Állandóan felülvizsgálom meglévő elveimet, elképzeléseimet.
Gyerekkoromból nem igazán vannak szép karácsonyi emlékeim. Nem volt nagycsaládunk, nem voltak hagyományaink, nem volt házi készítésű sütemény. Mióta gyerekeim vannak, igyekszem megadni nekik azt, amit én nem kaptam meg. Ezer féle sütemény, gyönyörű saját készítésű adventi koszorú, adventi naptár.
Mostanában azon gondolkodom, vajon valóban ezzel tudjuk-e a legtöbbet adni a gyerekeinknek, egymásnak. Minden bizonnyal fontosak ezek a dolgok egy gyerek (és a felnőttek) életében. A hagymányok biztonságot nyújtanak nekünk. Azonban mennyire éli át az ünnep valódi lényegét a mai ember? Mennyire telik az advent valóban várakozással, és a karácsony valóban a Születés megünneplésével? Ha mi ezt nem tudjuk a maga teljességében átélni, akkor a gyerekeinknek sem tudjuk átadni. Átadni azt, amiben ők egyébként még természetesen benne élnek, mi csak elronthatjuk az ő áhitatukat azzal, ha boltokba rohangászunk, naphosszat a konyhában ácsorgunk, idegeskedünk ebben az időszakban.
Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hogy főzzünk virslit Szentestére, ne készüljünk saját készítésű ajándékkal szeretteinknek, és így tovább. Azonban mi idén arra szeretnénk törekedni, hogy a hangulatnak a külsőségekkel történő ünnepivé tétele mellett jusson időnk arra, hogy legbelül is közelebb kerüljünk az ünnep megéléséhez.